”Utad során kenuba szállsz, evezőt ragadsz, és egy igazi őserdei folyót követve haladsz a mexikói határ felé, miközben számos, többnyire csak szóbeszédből vagy GPS koordináták alapján ismert maja romvárost kísérelsz meg felkutatni.”

A Maja Birodalom a maga idejében független városok és városállamok egymással háborúzó vagy éppen békében élő laza hálózata volt, amely a mai Mexikótól egészen Hondurasig terjedt. A legtöbb városnak a fennmaradáshoz, mint a világon mindenhol, szüksége volt egy jól működő kereskedelmi hálózatra, hogy a helyben termelt javakért cserébe csak máshol előállítható termékekhez jusson. Ezeken az útvonalakon az évezredek során tengertől tengerig, királyságtól királyságig árucikkek és fizetőeszközök tömegét mozgatták a maja kereskedők, kihasználva a helyi terepviszonyokat és adottságokat: hágókat, völgyutakat, síkságokat és főképp a vízi folyosókat, a folyókat.

Ezek egyike volt a San Pedro Martir folyó, amely a Mexikói-öböl és a Karib-tenger között biztosította az obszidián, jáspis, kakaó, só, kerámia és egyéb értékes áruk kereskedelmét. Bár a fő útvonal ezen a vidéken az Usumacinta volt, annak egyes szakaszain a zúgók és vízesések sokasága miatt kerülőutakat használtak Közép-Amerika őslakosai. Egy ilyen kerülőút volt a Lacandón-hegység és a San Pedro Martir, melynek partjain a mai napig felfedezetlen települések sorakoznak az esőerdő mélyén.

A nagy és híres feltárások (Tikal, El Mirador) árnyékában, eddig teljesen érdemtelenül, kevés figyelmet szenteltek a kutatók Guatemala észak-nyugati csücskének, a Laguna del Tigre Nemzeti Park vadregényes tájainak. Utad során kenuba szállsz, evezőt ragadsz, és egy igazi őserdei folyót követve haladsz a mexikói határ felé, miközben számos, többnyire csak szóbeszédből vagy GPS koordináták alapján ismert maja romvárost kísérelsz meg felkutatni.

A folyó egyes szakaszain figyeled a jeleket, hol lehettek annak idején a maják pihenői, kikötői, árurakodó helyei, ill. válaszokat keresel arra, mi késztette az akkori népeket, hogy pont a San Pedro Martir folyót válasszák egyik fő kereskedelmi útvonaluknak. De nem csak a régészet lesz az expedíció fő témája, hisz a terület otthona Közép-Amerika egyik legnagyobb nagymacska-populációjának, és Guatemala egyetlen arakanga, azaz vörös arapapagáj kolóniájának. Tapírok, majmok, lajhárok és számtalan egyéb állat kíséri utadat a partokon, miközben csendben siklasz az ősi folyón, ahogy tették ezt előtted már több, mint négyezer éve.

INDULÁS ÉRKEZÉS

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ




Egyéb információk

1. nap: Flores

Belföldi járattal Guatemala Cityből Floresbe repülsz, ahol a reptéren vár rád a túravezetőd. Fél óra alatt a szállásodon vagy, ahol az expedíciós eligazítás (folyó vízállása, új tervek, információk) után kipihenheted az interkontinentális repülőutat.

2. nap: Paso Caballos

Peténben a folyók kiszámíthatatlanok. Volt már olyan, hogy a száraz évszak elején rekord árhullám vonult végig rajtuk, máskor meg egész évben könnyedén navigálhatóak. Nem volt ez másképp a maják idején sem, így nem torpanunk meg, a mai nap a San Pedro folyó felső folyásán pakoljuk le a kenukat és felszerelést, ott, ahol a vízállás ezt lehetővé teszi. A tervezett vízre szállás Paso Caballos nevű falunál lesz, ahol egyes források szerint feltáratlan romok is vannak a közelben.

3. nap: Waka’

Waka’ (régi nevén El Perú, bár így már csak lejárt útikönyvek hívják) fontos klasszikus-korabeli romváros, 672 regisztrált építménnyel. A legújabb kutatások szerint az egyik legfontosabb kereskedelmi központ volt El Mirador és szövetségesei, valamint a Mexikói-öböl települései között, bár az előbbiek elnéptelenedése után indult csak igazán virágzásnak. Fénykorában (Kr.u. 400-800) uralta a vidék kereskedelmét, és szabadon vámolta az arra haladó gyapot, kerámia és kakaó szállítmányokat. A klasszikus korban királynők és uralkodónők sora kormányozta a várost, ami tovább emeli a hely különlegességét. Waka’ a Mirador-medencéhez legközelebb eső hajózható folyó partján helyezkedik el, és közvetlen összeköttetésben áll a maják legnagyobb folyami szállítási útvonalával, a Río Usumacintával. Estefele éred el Chakah' kikötőjét, ahol néhány kisebb rom mellet, a folyó partján versz tábort.

4. nap: Arapapagájok közt

Egy fél napot szánsz Waka’, a 22 egymást követő király uralta ősi település felfedezésére. A romokat egy órás sétával éred el a sűrű és érintetlen esőerdő mélyén. Délután hajóra szállsz, és a San Juan folyón visszaevezel az Estación Biologica Las Guacamayas nevű kutatóközpontig. Bár az évnek csak egy részében élnek itt kutatók, előfordulhat, hogy találkozol velük, és megtudhatsz mindent az itt élő arapapagáj kolóniáról és a fehér folyami teknősökről. Egy éjszakai kenutúra során a kihalás szélén álló peténi krokodilt (Cocodrilo moreletti) is lesz esélyünk megfigyelni. A San Juan folyó partján versz tábort, mélyen a La Tigre Nemzeti Park szívében.

5. nap: La Reina

Mára megkeményedett tenyérrel és vállizmokkal indulsz neki az eddigi leghosszabb – 20 km-es – távnak. A San Pedro folyóra visszatérve mocsaras, lápos vidéken evezel át, majd délután ismét elhagyod a fő folyást, és néhány kilométert felevezel a Peje Lagarto folyón, ami méretét tekintve inkább egy nagyobb patak. Ennek a partján bújik meg valahol La Reina romvárosa, melyet helyi információk és régi térképek koordinátái alapján igyekszel megtalálni a dzsungel mélyén.

6. nap: La Joyanca

Ahogy haladunk a San Pedro folyón lefele, egyre vadregényesebb és elhagyatottabb lesz a vidék. A folyó ezen szakaszán kevesen járnak, és a parton is elvétve találkozol magányos vadászokkal, favágókkal. Délután egy félig feltárt maja rom, La Joyanca a célod, amely kutatók szerint Waka’ egyik helyőrsége, határállomása volt, és figyelmeztette a fővárost egy esetleges támadás esetén. A terület elhagyatottságára jellemző, hogy La Joyancát csupán 1994-ben fedezték fel, egy tervezett olajvezeték felmérése során.

7-8. nap: La Corona

Egy laza, pár órás evezés után eléred a Chocop folyó torkolatát. Innen vízállástól függően úgy dönthetsz, hogy elindulsz ezen a kisebb folyón felfele, hogy az első látogatók egyikeként fedezd fel a rejtélyes múltú Q romokat. A régészek az 1960-es évek óta tudtak egy romváros létezéséről, ahonnan egyre nagyobb számban kerültek stilizált kígyófejjel díszített kőfaragások, sztélék és cserépedények a feketepiacra. A kutatók a lefűrészelt, sokszor erősen megrongált műkincsekről csupán annyit tudtak megállapítani, hogy egy eddig hivatalosan felfedezetlen helyről származnak, így nevezték el „Q”-nak a rejtélyes romvárost. Évtizedekig találgatták a régészek, vajon Waká’, Calakmul vagy egy másik, ismert város lehet-e a kígyófej hieroglifával jelölt műkincsek származási helye. Végül 2005-ben megoldódott a rejtély, amikor a nemrég felfedezett La Corona romjai között több sztélén is megtalálták a bizonyítékot, a kígyófejet ábrázoló hieroglifát. Azóta hivatalosan nem látogatott senki arra a vidékre, a romok továbbra is feltáratlanul hevernek az erdő mélyén. Bár nem biztos, hogy sikerül rátalálni a legendás városra, két napot szánsz arra, hogy megpróbáld kenuval és gyalog elérni célodat.

9. nap: Moctúm

Újabb hosszú nap áll előtted, újabb felfedezésre váró rommal. Moctúm létezéséről nagyon kevés információ áll rendelkezésre, próbálj csak meg rákeresni a világhálón. Túravezetőd is csak helyi vadászok elmondása alapján hallott a hely létezéséről. Annyi biztosnak tűnik, hogy Moctúm jelentős állomása lehetett a San Pedro folyón közlekedő maja kereskedőknek, hisz közel található a parthoz, és nincsen ismert település a közelben. A mai napon ezt a szinte ismeretlen várost kutatod fel.

10. nap: Ocultún

A La Floridaként is emlegetett ősi város ugyancsak nem tartozik az ismertek romok közé. Ez lesz az utolsó állomásod a túrán, hisz ez után pár kilométerrel a San Pedro folyó átér Mexikóba. Tular, azaz El Naranjo faluig evezel, ahonnan egy igen rozoga földút vezet vissza utad kiinduló állomásához. A kenudat leadod, felszerelésedet megtisztítod és a visszaérkezés örömére egy rendes, többfogásos vacsorát rendelsz a helyi vendéglőben.

11-12. nap: Pótnapok

Két teljes napot szánsz arra, hogy a túra során a csúszások és késedelmek ne váljanak a hazautazás kárára. Pihenőnapnak vagy egy új célpont felfedezésére egyaránt felhasználhatod.

13. nap: Flores

A mai nap késő délután érsz Floresbe, ahol egy kényelmes szálláson lemosod magadról az út porát (az esőerdő szutykát), és aznapi vagy másnapi járattal a fővárosba repülsz.

14. nap: Guatemala City

Indulás haza a repülőtérről.

Expedíciós utazás

Nem lehet elégszer kihangsúlyozni a felkészülés során, hogy expedícióra indulsz. Ez nem hangzatos reklámszöveg, hanem szó szerint: expedíció. Jelentkezés előtt mindenképp olvasd át az iKaland expedíciós utazásra vonatkozó általános feltételeit és irányelveit. A túra során készülj fel arra, hogy elázol, iszapban kell kenut tolnod, derékig vízben kell gázolnod, nem tudsz aludni a szúnyogoktól, az étkezések rendszertelenek lesznek, az étel egyhangú, sok lesz a rovar és egyéb csúszómászó és bárhol bármi közbejöhet, ami átírja az aktuális túratervet vagy programot. Túravezetőd nem először jár a vidéken, de a folyó alsó szakaszán még ő sem járt. Ezért fontos a rugalmas, elvárásoktól mentes, laza hozzáállás, ami biztosítja, hogy mind te, mind csapattársaid élvezni fogják ezt a különleges utazást.

Földrajzi fekvés

Észak-Guatemala a Yucatán-félsziget déli részén található, Guatemala Petén megyéjében. Nyugati része a hatalmas Laguna del Tigre Nemzeti Park, amely hivatalosan is az ország legnehezebben megközelíthető nemzeti parkja. Sokkal több vízfolyás található ezen a területen, mint a szomszédos El Mirador-medence területén, melyek mind a San Pedro Martir folyóba torkollanak. Ez a folyó a hatalmas Usumacinta egyik mellékága, és fontos összekötő a Mexikói-öböl és a peténi dzsungel között.

Éghajlat

Észak-Guatemala éghajlata trópusi. Az csúcshőmérséklet napközben 30-35 fokra is felemelkedhet, éjjel viszont, főleg a száraz évszakban akár 15 fokosra is lehűlhet a levegő. Júniustól szeptemberig esik a legtöbb eső, olykor napi rendszerességgel. Októbertől ismét szárazabb légtömegek érkeznek, egyre ritkábban esik. A túra során alkalmanként lehűlhet a levegő éjszaka, a nappalok viszont melegek, sőt, forrók lesznek. Árvízre, komoly vízszintemelkedésre csak az esős évszakban kell számítani, bár a folyó ilyenkor is hajózható.

Kultúra

Guatemala kultúrájáról a többi túrakiírásban olvashatsz bővebben. A területen élő családok egy különleges csoport, ahol a férfiak guminedv (chicle) és díszpálma (xate) gyűjtésből élnek, és gyakran orvvadászattal, régészeti leletek illegális kiásásával vagy az idelátogatók kísérésével egészítik ki szegényes jövedelmüket, míg a nők otthon nevelik a gyerekeket a faágakból és pálmalevelekből font kunyhókban. Az itt élők nem őslakosok, inkább a városi-falusi meszticek elszegényedett rétegéhez tartoznak, akik a messzi területeken próbálnak földfoglalással megélhetéshez jutni. Utad során nem fogsz sűrűn helyiekkel találkozni, de akikkel mégis összefutsz, nagyon kedvesen fogadnak majd kis hazájukban.

Szállás

Az expedíció során csak az első és utolsó napokban választhatsz a szállástípusok között, a vízitúra során mindenhol függőágyban, a folyóparton kialakított táborhelyeden alszol. Erre már otthon fel kell készülni, és a túra előtt legalább egyszer kipróbálni ezt a praktikus alvóalkalmatosságot. Bár helyben is lehet venni kézműves függőágyat, az expedíción kötelező felszerelési tárgy a szúnyoghálóval és esővédő ponyvával egybeépített függőágy, melyet ma már magyar túraboltokban is lehet kapni, ill. megrendelni. Előfordulhat egyes éjszakákon, hogy a szokottnál jobban lehűl a levegő (főleg december - április között), ilyenkor általában bőven elég, ha az összes ruhánkat felvesszük, esetleg egy lepedőt hozunk magunkkal takarónak. Aki fázósabb vagy csak melegben tud aludni, az pakoljon egy könnyű nyári hálózsákot vagy polárfelsőt.

Élelem, víz

A túra során a napi háromszori étkezésért a túravezető felel. Az expedíciós jelleg igencsak leegyszerűsíti a gasztronómiai lehetőségeket. Reggeli kávé/tea és édes sütemény, ebéd konzerv vagy kétszersült, vacsora rizs vagy tészta egyszerű feltéttel. Ivóvizet csak néhány napra kell előre tartalékolnunk, hisz az út során számtalan helyen lesz lehetőség feltölteni személyes kulacsainkat. A legtöbb ilyen helyen szűrni kell a vizet, mert tisztasága nem biztosított.

Utazás

Guatemala Cityből Floresbe belföldi járattal repülsz, az út egy órás. Floresből busszal utazol a vízreszállás helyére, majd a túra végén El Naranjobol helyi csirkebusszal utazol vissza Floresbe, ahol a járatod aznap indul vissza a fővárosba. Az esetleges különprogramok és kitérők közlekedési logisztikáját a túravezetőd helyben leszervezi. Ha nem kívánod a belföldi járatot igénybe venni, sokat spórolhatsz azzal, hogy a fővárosból busszal mész Floresbe és vissza. Egy teljes napot szánj az útra, ebben az esetben összesen két nappal hosszabb lesz a túrád teljes időtartama.

Felszerelés

• kényelmes, bejáratott, közepes méretű hátizsák
• vékony, jó minőségű függőágy szúnyoghálóval és esővédő ponyvával egybevarrva
• vastag, magas szárú túrabakancs
• vízitúrázásra tervezett, vízhatlan zsákok
• szandál vagy papucs
• 1 vastagabb polárfelső/széldzseki VAGY egy kicsi, nyári hálózsák
• kendő vagy kalap és egy kötött, vastag sapka
• esőkabát
• 4 liter víz tárolására elegendő kulacs
• kézi, kerámiabetétes vízszűrő (minél kisebb)
• naptej, seb- és hasfertőtlenítő, hidratáló sók, vízfertőtlenítő tabletta
• szúnyogriasztó folyadék és/vagy tapasz
• bicska, kés, fejlámpa

Pénz, bank

Guatemala pénzneme a quetzál. A bankokban és pénzváltókban az eurót ritkán váltják, ezért ajánlott dollárt magaddal hoznod. Bankautomaták szinte mindenhol vannak, de többségük csak VISA rendszerű kártyát fogad el. A legjobb megoldás, ha a túrád helyszíni költségeire szánt pénzt dollárban hozod magaddal, és biztonsági tartaléknak van nálad egy (esetleg kettő) hitelkártya, előre beállított alacsony pénzfelvételi és vásárlási limittel.

Áram és kommunikáció

Guatemalában a hálózati feszültség 110 V, átalakító szükséges. Töltési lehetőség a gyalogtúra alatt nem lesz, ezért elegendő akkumulátor idővel készüljünk, ha fényképezőgépet vagy más elektronikát hozunk magunkkal. Mobiltelefon (roaming) a városokban és a legtöbb vidéki településen használható, de nagyon drága. Internetezési lehetőséget a túra során nem tervezünk, de természetesen, ha erre igény (vagy vészhelyzet) van, ez szinte bárhol megoldható a városokban.

Oltások, gyógyszerek, higiénia

Kötelező oltás nincs, azonban erősen ajánlott a Hepatitis A+B és tetanusz oltások beadatása. Ezek beadását legkésőbb 1 hónappal az utazás előtt meg kell kezdeni. Malária előfordul Petén egyes vidékein, de megelőző gyógyszer szedése nem szükséges. Amennyiben ragaszkodsz hozzá, azt érdemes itt Guatemalában beszerezni, az otthon kapható készítmények itt kint hatástalanok. További információért nézz körbe az Országos Epidemiológiai Központ honlapján. A higiéniás szint nem rosszabb, mint otthon egyes falvakban. Az éttermek és kifőzdék tiszták, nyugodtan ehetsz piacon, útszéli bódékban amennyiben túravezetőd javasolja. Csapvizet tóból és patakból ne igyál, az út során az ivóvizet tisztítjuk.

Vízum

Magyar állampolgárnak Guatemalába nem kell vízum.