Zöldellő beduin-kertek, szél-faragta szürreális homokkő hegyek és sziklák, magas homokdűnék és kanyargó sziklás kanyonok, oázisok. Ez a klasszikus beduin világ, ami lényegét tekintve keveset változott az évszázadok alatt.

A Sínai-félszigetről legtöbb embernek a tenger jut eszébe, pedig a szárazföld történelmileg, kulturálisan és természeti szépségét tekintve is különleges régió. Szerencsénkre a Sínai még kevéssé ismert, magyarok a mi útvonalunkon szinte egyáltalán nem is jártak. A félsziget belseje kettő, igen különböző és jellegzetes területre osztható; a magas hegyvidékre és a sivatagra. E két terület legszebb helyeit látogatod meg – de a végén azért megmártózhatsz a Vörös-tengerben is.

Középen, a Szent Katerína kolostor körül terül el a Sínai magas hegyvidék, számos 2000 méternél magasabb csúccsal, rejtett gránit medencékkel, bizánci romokkal és zöldellő beduin kertekkel. Maga a település is 1600 méteren fekszik, ahonnan elindulva két csúcsot mászol meg; a 3 vallás által is szentnek tekintett Sínai hegyet és Egyiptom legmagasabb csúcsát, a 2600 méter fölé emelkedő Katerína hegyet.

A magas hegyvidéket a régióra jobban jellemző sivatag veszi körbe; szél-faragta szürreális homokkő hegyek és sziklák, magas homokdűnék, süppedő homokú síkságok és kanyargó sziklás völgyek, kanyonok, oázisok. Ez a klasszikus beduin világ, ami lényegét tekintve keveset változott az évszázadok alatt.

INDULÁS ÉRKEZÉS
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ




Egyéb információk

1. nap: Megérkezés Sharm el Sheikh-be

Sharm el Sheikh-be érkezésed után, mikrobusz transzfer St. Katherine-be. Érkezés időpontjától függően ismerkedés a környékkel, kis séta. Vacsora, szállás a Bedouin Camp-ben.

2. nap: Szent Katerína Kolostor, a Bűnbánat lépcsője, Sínai hegy

Reggeli után a Kolostorban kezdesz – itt még rengeteg turista lesz, de utána már nem találkozol velük többet. Egy nagyobb levegővétel után megmászod a meredek szurdokban papok által épített Bűnbánat lépcsőjét. Ezt követően az Illés medencébe érkezel és itt már a szemed elé tárul a Sínai hegy (helyi használatban Jebel Musa vagyis Mózes hegy) csúcsa.

De még nem mászod meg – ebéd és pihenés után körbejárod a kis eldugott medencéket. Sokban bizánci kápolnák találhatók, némelyikben kis kert, kút is – idősebb emberek emlékeznek még, amikor papok éltek visszavonult életet itt.

Napnyugta előtt kevéssel elindulsz a csúcs felé. Ez további fél óra lépcsőmászást jelent, de a látvány kárpótol ezért. Röviddel naplemente után leereszkedsz a hegy másik oldalán és egy beduin hegyi kertben vacsorázol és szállsz meg.

3. nap: Katerína hegy, 2642 m és Wadi Shaq

Reggeli a kertben, majd nekiindulsz Egyiptom legmagasabb csúcsának, a 2642 m-es Katerína hegynek. A legenda szerint itt találták meg a mártír Katerína sértetlen holttestét a papok egy álom után – egy kis kápolna áll a csúcson ennek emlékére.

A terep nem nehéz, de hosszú út elé nézel; a kerttől a csúcsig 3-4 óra lesz.A kilátás innen még jobb, mint előző nap; a Sínai hegy szinte alattad terül el, és körbe az egész hegyvidék belátható a sivataggal a távolban – tiszta idő esetén még a tenger kis szakasza is felcsillan.

Ebéd és pihenés után leereszkedsz a komplex magashegyi wadi-rendszerbe; már messziről feltűnnek a kőfalakkal körbevett zöldellő gyümölcsös kertek a völgyek mélyén. Bizánci remete lak mellett haladsz el, majd kis kanyonon vágsz át. Vacsora és szállás beduin kertben.

4. nap: Sid Daud, Fehér Kanyon, Ein Khudra

Reggeli után rövid séta további beduin kertek mellett. Egy helyen víz csepeg a sziklafal repedéséből, ami kő itatókba gyűlik – mint általában, az állatoknak is van egy külön és az embereknek is. Leereszkedsz egy meredek szurdokon – egy pontnál a kövek alatt kell átmászni – majd elsétálsz egy kőfallal körülvett ősi kolostor mellett.

Egy kis gránit medencében megbújó kertben ebédelsz – itt lehetőség van meleg vízzel lefürdeni is – majd visszatérsz a városkába, ahol már vár rád egy mikrobusz.

Irány a sivatag; 50 perc út után egy homok fennsíknál szállsz ki. A fennsíkon átvágva egy hasadékon keresztül leereszkedsz a Fehér Kanyonba, ami egy rejtett, zöldellő oázishoz – Ein Khudra – vezet. Itt a növényzet teljesen más mint a hegyekben, gyümölcsfákat nem találunk, helyette datolya pálmák nőnek. Vacsora és szállás Bedouin kertben.

5. nap: Jebel Barqa

Reggelit követően visszatérsz a fennsíkra egy másik úton, majd hosszú, kanyargó sziklás völgyeken keresztül elérsz egy másik fennsíkra aminek a közepén tornyosul a Jebel Barqa homokkő óriás; az eléd táruló látvány lenyűgöző. Körbejárod a szél és eső formálta hegyet, kis üregeket, barlang-szobákat fedezel fel, a sziklák között feltornyosult homokdűnéken csúszkálsz.

Naplemente előtt megmászod a csúcsot, ahonnan jól belátható a környék. Vacsora és szállás a szabadban. Ez az utolsó esténk a természetben; a hold fényénél a környék ezüstös színben tündököl, a hangulat varázslatos – ezt a látványt biztos nem feledjük soha.

6. nap: Haduda homokdűne, Dahab és a Vörös tenger

Reggeli után átsétálsz a homok fennsík szélére – Haduda homokdűne – ami mintegy 150 méterrel magasabban fekszik mint a völgy amibe vezet. Leereszkedsz a dűne meredek oldalán; csúszkálás, gurulás a puha homokban. Rövid séta a homokos völgyben az aszfalting, ahol a mikrobusz vár. Transzfer Dáhábba.

Szállás közvetlenül a tengerparton, kellemes, nyugodt környezetben, de közel a városhoz. Ebéd, szabad program – lehetőség van úszni, ’sznorkelezni’, szörfözni vagy ajándékokat keresni. Ez az utolsó esténk és igazán megérdemlünk egy nagy vacsorát és pár hideg sört valamelyik tengerparti étteremben.

7. nap: Hazautazás

Reggelit követően járatunk indulásának időpontjától függően szabad program, transzfer a repülőtérre.

Földrajzi fekvés

A Sínai félsziget Egyiptom ázsiai része, a Szuezi csatorna keleti oldalán. Északon a Földközi tenger határolja, déli csücskét a Vörös tenger veszi körbe, keleten Gázával és Izraellel határos – utóbbiba Taba városánál van az egyetlen határátlépő hely. Komppal Jordánia is könnyen megközelíthető Nuweiba kikötőjéből.

A szárazföld közepén magas hegyek tornyosulnak számos 2000 méter fölötti csúccsal – a Katerína hegy Egyiptom legmagasabb hegye 2642 méterrel.A magas hegyvidék főleg csupasz, vöröses gránit (kíváló sziklamászó terep) és ennek repedésein feltört laza, fekete vulkáni kőzet. Bár ez is sivatagnak számít, de lényegesen több itt a csapadék, ennek egy része hó.

A félsziget többi része a klasszikus sivatag – néhol hosszú hegyláncok és kanyargó wadik – száraz folyómedrek – máshol nagy nyílt homoksíkságok homokkő hegyekkel, sziklákkal és kanyonokkal. A sivatagban is van élet, ezt bizonyítja számos kicsi, zöldelő oázis, forrás és kút.

Éghajlat

A magas hegyvidéken Egyiptom többi részéhez képest mindig hidegebb van – télen gyakran mínuszok és hó is. Tavasztól őszig a nappalok itt is igen melegek, de esténként jól jön még nyáron is egy melegebb felső. A sivatagban a nappalok már kora tavasszal és még késő ősszel is nagyon melegek, de az esték elviselhetőek.

A nyár nagyon forró, mind nappal mind éjjel, habár ekkor is lehet túrázni; nagyon korán kell indulni, nappal hosszú sziesztát tartani és délután megint lehet menni, éjszakára pedig szeles helyen kell tábort verni. Május végén, amikor mi megyünk, már melegebb időkre kell számítani a sivatagban, de ez még nem az extrém meleg, és a hegyekben az idő kellemes lesz. Csapadékra szinte biztos nem kell számítani.

Kultúra

A Sínai félsziget kulturálisan közelebb van az Arab félszigethez, mint Egyiptomhoz. A legtöbb beduin csoport a mai Szaud Arábiából, Jordániából vagy Palesztínából származik és a törzsi határok átnyúlnak a hivatalos határokon. A lényeges különbség az egyiptomi és a beduin kultúra között, hogy az előbbi földműves vagy városi kultúra, az utóbbi nomád és természeti.

A beduinok úgy tekintik, ők az igazi arabok, az ősi arab kultúra igazi hordozói. Saját törzsi törvényeik szerint élnek, konfliktusaikkal ritkán mennek az egyiptomi hatóságokhoz. A beduinok élete nagyon egyszerű és lassú, ami régen az állattartáshoz igazodott – ma inkább a túrizmushoz.

Ma már nagyon kevés igazi nomád csoport van, a többség letelepedett életmódot él kis szórvány településeken a hegyekben és a sivatagban. A beduinok muszlimok, de igen toleránsak minden más vallással vagy néppel szemben. Dahab egy kozmopolita túrista központ, utunk végén itt találkozunk elöször Egyiptom modern arcával.

Utazás

Érkezés repülővel Sharm el Sheikh nemzetközi repülőterére, majd mikrobusz transzfer Szent Katrínba. Szent Katrín városát csak Kairóból lehet távolsági busszal megközelíteni, Sharm el Sheikhből, Dahabból és Nuweibaból csak taxival és mikrobusszal. A transzfereinket saját bérelt mikrobuszon tesszük meg. A sivatagban a csomagok mennyiségétől függően alkalom nyílik a tevéken való utazásra vagy extra tevéket lehet bérelni.

Szállás

Az első és az utolsó éjszakát hangulatos vendégházakban töltjük, a többit a szabad ég alatt beduin kertekben és a szabadban. Egy könnyű hálózsák és egy izolír jól jön, habár takarókat és szivacsmatracokat tudnak a helyiek biztosítani ha kell. A kertekben pottyantós wc és egyszerű mosakodási lehetőség van, de az utolsó szabadban eltöltött táborhelyen semmi.

Élelem, víz

Utunk elején és végén változatosabb európai és egyptomi konyhára számíthatunk, a trek folyamán pedig egyszerű de finom és egészséges beduin ételekre. Friss beduin kenyér – ennek egyik formája, a vékony és puha fatír vagy a vastag és ropogós libbe – minden nap készül, ezen kívül salátára, sajtra, humuszra, babra, tőkehalra és szardíniára lehet számítani, a főételek leves, rizs, tészta, zöldségek és csirke lesz.

A tea nélkülözhetetlen, és számos gyógy- és aromás fű ismert. A helyi kutakból húzott víz iható, de lehetőség van palackos vízre is. Alkohol csak az út végén, Dahabban lesz, de a feltűnő részegséget nem nézik ott se jó szemmel.

Pénz, bank

Egyiptom pénzneme az egyiptomi font (EGP vagy LE). 1€ ≈ 8 LE. A reptéren válthatunk pénzt, ugyanazon az árfolyamon mint a városokban. Az út elején, Szent Katerína városában van bankautomata, de nem mindig működik – pénzt azonban lehet váltani a hét minden napján. Az út végén, Dahbban van számos bankautomata és a bankok elfogadnak utazási csekket is.

Áram és kommunikációs lehetőségek

Egyiptomban az áram 220 V. Átalakító nem kell. Mobiltelefon használható (0,80 €/perc), de a sivatagban és hegyekben nem lesz térerő. A vezetékes hívás díja 0,50 €/perc. Internetkávézó a városokban van, ennek ára 10-15 LE/óra.

Veszélyek

Egyiptom alapjában véve veszélytelen ország, erőszakos bűncselekményektől egyáltalán nem kell tartani. A turista helyeken fárasztó lehet az állandó turistacsalogatás és bosszantó a lazán értelmezett szabad árrendszer, de ez része egy ilyen útnak.

Melegre és hidegre is fel kell készülni. Szúnyogok sok helyen vannak vízforrásokhoz közel – és mi is ilyen helyeken táborozunk. A fényképezőgépekre vigyázni kell, különösen a sivatagban – a homok könnyen tönkreteheti a gépeket.

Oltások, gyógyszerek, higiénia

Kötelező oltást Egyiptomban nem várnak el a beutazótól. A higiéniás szint a Sínain jobb, mint Egyiptom többi részén. Gyógyszerek helyben válthatóak, de érdemes magunknál tartani pár alapvető gyógyszert, pl. gyomorrontás és hasmenés ellen, vagy láz és fájdalom csillapítót.

A városokban van angol WC és rendes fürdési lehetőség, de a kertekben csak pottyantós WC és egyszerű mosdási lehetőségek lesznek, az utolsó táborhelyen még ez se.

Vízum

Egyiptomba magyar állampolgároknak kötelező a vízum. A legegyszerűbb és optimális a repülőtéren megváltani; ennek ára kb. 15€. A vízum intézhető a budapesti nagykövetségen is, ennek ára kb. 50 €.