H. "Bedouin" Áron


Születési év: 1976
Foglalkozás: utazás, írás, fotózás
Beszélt nyelvek: angol, német, spanyol, afrikánsz, mongol
Kedvenc túrája: Mongol lovasexpedíció
Túrái: Brazília, Szibéria, Dél-Guatemala, Észak-Guatemala, Belíz, Honduras, Peru
Expedíciók: Góbi-sivatag, Mongol rénszarvastartók nyomában
Személyes blogja: Bedouin Blog

Áron azon kevés túravezetőink közé tartozik, akik főállásban utaznak. Tizenéves kora óta minden alkalmat megragad, hogy eljusson Földünk távoli sarkaiba, de ez sokáig az iskolák és munkahelyek szorításában csak ritkán volt lehetséges. Végül szakított a multik és az európai nagyvárosok világával, és három éve elindult egy hátizsákkal, hogy fotoriportokat készítsen, könyveket írjon és expedíciókat, kalandutazásokat valamint túlélő tanfolyamokat vezessen kis létszámú, de elszánt csapatoknak. Bár leginkább az ismeretlen országok és új kihívások hozzák lázba, minden évben visszatér régi kedvenceihez, a mongol sztyeppék lovasnomádjaihoz és a közép-amerikai őserdők bennszülött törzseihez, hogy kedvenc témáján, a kihaló ősi közösségek életének dokumentálásán dolgozzon. Áron azóta csak évente néhány napot tölt itthon, hogy új útlevelet csináltasson, és máris indul vissza, hogy lóhátról, kerékpárról vagy éppen egy bambusztutajról megfigyelje korunk kihaló természeti és kulturális értékeit.


Amikor mások megkérdezik, mi az, ami folyton új kihívások, ismeretlen tájak felé vonz, sosem tudom a választ rendesen megfogalmazni. De amikor együtt dobolok egy garifúna törzzsel a belízi éjszakában a tábortűz körül, vagy az evenki családfő magával visz a szibériai tajgába csapdákat állítani, pontosan tudom, hogy itt a helyem, és nagy hálát érzek, amiért ott lehetek. Ismert közhely, hogy egy életünk van; tőlünk függ, mit kezdünk vele, de ezt igazából akkor értettem meg, amikor felcseréltem a biztonságot a bizonytalanra, a lakást a függőágyra és a távoli terveket a jelenre.